A konfliktusrendszer és a szerkezeti sajátosság Katona József Bánk Bán című tragédiájában

Bevezetés

·        Katona József 1791-ben született, Kecskeméten, katolikus iparoscsaládban. Édesapja nagy gondot fordított fia taníttatására.

·        Szegedre ment egyetemre, ahol filozófiát tanult, majd jogra iratkozik be. De az irodalom jobban érdekelte. Színtársulathoz áll be, mindenesnek. Szeretett volna színész lenni, de „csinos alakja ellenére nem volt meg hozzá az arca, és orgánuma” (Széppataki Róza)

·        Ebben az időszakban ismerkedett meg a drámákkal, 4 darabot is lefordít, és ő maga is írni kezd. A második Magyar Színtársulatnál statiszta, fordító, rendező.

·        Szerelme Déryné Széppataki Róza volt, aki a kor híres szépsége és színésznője volt. Leveleit titokban küldte neki, és aláírása csak K.J. volt, így a asszony sokáig nem is tudta ki, a hódolója.

·        A Bánk bán sikertelen színpadra vitele, és visszhangtalan fogadtatása elfordítja az írástól. ’20-tól Kecskemétre költözik, főügyészként dolgozik. Itt írja a „Mi az oka, hogy Mo.-on a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?” című tanulmánya, amelyben kritizálta az akkori cenzúrát. Szerinte: „Bánk nagysága meghomályosítja a királyi hazát.”

·        1830-ban szélütésben hal meg hirtelen.

A mű keletkezése:

·        1814-ben felhívás jelenik meg az Erdélyi Museum c. folyóiratban egy olyan színdarab írására, amellyel megnyithatnák az újonnan épült kőszínházat Kolozsváron. A kikötés az volt, hogy valamilyen hazafias témáról szóljon. Erre írta meg híres drámáját Katona.

·        Az elküldött mű kitűnő alkotás, igaz sok tekintetben még kezdetleges, de a bírálóbizottság tagjai fel sem figyeltek rá. Arany János is pártfogásba vette, és több átdolgozás után sem ért el visszhangot.

·        A korbeli közízlés (a mű nyelvezte egy nyelvújítás előtti variánst használ), a színjátszás kezdetlegessége, a cenzúra és a művet ért kritikák szabnak gátat sikerének.

·        Csak 1833-ban vitték színpadra, és lassú felfedezése az 1848-as forradalomra ért be, mikor március 15.-én a Nemzeti Színházban előadták a kor legkiválóbb színészei. 1861-ben Erkel Ferenc operát írt a darabból.

·        Katona egyműves alkotóként került be az irodalmunkba, minden más megírt darabja jelentéktelen fő művéhez képest.

·        A történet alapjául II. Endre király uralkodása alatt bekövetkező királyné gyilkosság szolgált. A történelmi tények szerint nem Bánk, hanem Petur bán végzett a asszonnyal, aki nem megfelelően használta hatalmát. Katona a történelmi forrás anyagát egyéni módon használta fel, és a szereplők zöme hiteles alak. Vannak persze kitaláltak is, pl. Tiborc, Izidóra, Biberach

Karakterek

·        A történet dinamikáját a különböző szereplői körök egymással való összetűzése adja. Arany János tanulmány alapján három csoportba oszthatóak a szereplők. 1: Bánk és köre (Melinda, Tiborc, Mikhál, Simon, Soma), 2: Gertrudis és köre (Ottó, Biberach, Iziodóra), 3: Endre és köre (Myska, Solom mester)

·        Ennél  fogva fontos szerep jut a karakterek jellemének, kitüntetett figyelemmel a központi szereplő, Bánk személyére. A legtöbb vitát az ú karaktere váltotta ki. Kimagaslóan jelentős, eszményi alak, aki 2 féle becsület között vergődve meghasonlott, rendkívüli hős alakját, mégsem törte össze.

·        Az országjárásról inkognitóban visszatért bánnál futnak össze az eseményszálak, aki így sorozatos döntéshelyzet elé kerül. Jellemére a szerkezet, és konfliktus rendszerből derül fény.

Szerkezet

·        - Katona fő eszköze a tömörítés: a cselekmény ugyanis hosszabb időt ölel fel (Melinda eltávolítása, a király hazatér)
-  A felvonások és az Előjáték in medias resszel indulnak.
Nagy a szerepe a felvonások közti időnek:
- II-III. között zajlik le: Bánk és Izidóra, Bánk és Melinda párbeszéde;
- IV-V. között: a király hazatérése, leszámolás a lázadókkal, Ottó megöli Melindát.
-  A felvonások hangsúlyos jelenettel záródnak - nyomatékos zárlattal - mindig berekesztenek 1-1 eseménysort:
- Bánk monológja
- Petur szavai
- Biberach halála
- Gertrudis halála
- Endre engesztelő szavai
-  Az író gyakran él a késleltetés eszközével: pl. Bánk-Gertrudis szembesülése egymással, az elolvasatlan levél, a békétlenek megmutatása.

·        A műben vannak klasszicista elemek. A színhely és cselekmény egysége egy szakaszon belül, az idő egysége a 1-4. felvonásig, de a a tettek ábrázolása a nyílt színen,
eltérő helyszínek, durvaság, nyerseség ábrázolása. klasszicista mértéktartás felrúgása eltér tőle.

·        A mű felépítése követi a shakespeare-i drámákat, és a schiller-i drámák hatása is fellelhető benne.

·        Az öt felvonásos dráma egy prológussal, azaz előversengéssel kezdődik. Ez itt nem a klasszicista prológusnak felel meg, hiszen itt is halad előre a cselekmény, tehát címe ellenére inkább expozíciónak mondhatnánk.

·        A felvonások, a prológushoz hasonlóan egytől egyik in medias res kezdéssel indulnak, és igen hangsúlyos jelenet zárja valamennyit.

Drámai alaphelyzet

·        Az alap szituáció tulajdonképpen már a darab kezdete előtt kialakul, ezeket az előversengésből, és az első két jelenetből ismerjük meg. Endre király Galíciá-ban harcol, távollétében Bánk bán, mint nádor vezeti az országot, de őt Gertrudis elküldte az udvarból, hogy ő gyakorolja a hatalmat.(Bánk azt hiszi később, hogy azért küldte el, hogy Ottó megkaphassa Melindát).

·        A magyar főurak a merániak visszaélései ellen szervezkednek. Ottó pedig szemet vetett Bánk feleségére, Melindára.

·        Az előversengésben a Gertrudis kör szereplői jelennek meg. Gertrudis kijelöli a darabcselekményének idejét „te holnap utazol!”

·        A drámai alaphelyzet megbomlott harmóniáról ad tanúbizonyságot az udvarban, amit Endre eltávozása hozott létre. A harmónia visszaállítására Bánkot hívja vissza Petur, a diszharmónia fenntartásában pedig Gertrudis az érdekelt.

·        A két fő ellenfél azonban csak késleltetetten, csak a 4. felvonásban találkoznak.

·        Az első felvonásban az ún. bánki problematika kettőssége jelenik meg. Bánk szemtanúja lesz, amint feleségét, Melindát, a királynő öccse, Ottó ostromolja. Nővére elküldi az udvartól, de nem azért, mert csábítását erkölcsileg nem megengedettnek gondolja, hanem mert ügyetlenül teszi azt. Öccse buja céljánál jobban feldühíti, hogy nem ért el semmit Melindánál. Kiderül, hogy ez az erős, mindent elsöprő egyéniségű nő milyen szerepet tölt be, és maszkulin jellemét is megismerjük, ahogy Ottót kioktatja a nők elcsábításáról.

·        Ekkor jelenik meg először Bánk két oldala. Ekkor kiléphetne a rejtekhelyéből, felléphetne Ottóval szemben. De az ország érdekeit szem előtt tartó nemes megfontoltság lebénítja. A magánélet, és közélet konfliktusa csap össze a bánban. A bánki teljességeszmény, ez Bánk cselekedeteinek mozgatórugója. Érdeke a harmónia megteremtése a családjában és társadalmi helyzetében, ráadásul a harmónia visszaállításával egy magasabb rendű erkölcsiséget akar létrehozni, azonban mindkettőhöz nem ragaszkodhat, mert a királyi hatalomból eredő eszközei nem elegendőek a konfliktus megoldásához. Melinda nem mutat nyitottságot Ottóval szemben, de Bánk hiába bizonyosodott meg a nő hűségéről, mert a bajkeverő Biberach altató és hevítő porral látta el Ottót.

·        A cselekmény kibontakozása a második felvonásban veszi kezdetét, amikor a békétlenek tanácskozásra gyűlnek össze Petur házában. A „Melinda” jelszó cálja igazából Bánk bevonása abba a titkos tanácskozásba, amelynek vezetője Petur. Kettőjük vitájában körvonalazódik a Petur által képviselt magyarság valódi sérelme Gertrudisszal szemben. Bánk ekkor szembesül az ország siralmas helyzetével, amelynek fő hangja Tiborc, rendkívüli monológjával, amellyel párhuzam vonható Katona valós korával. Petur és köré mégsem ezt, hanem az idegenek által vezetett országot hangsúlyozzák.

·        A harmadik felvonás egy ugrással kezdődik. Bánk későn ér az udvarba, Ottó meggyalázza nemzetsége nevét. Bánk haragjában eltaszítja Melindát, és elátkozza gyermekét. „Lelkem ingadoz határtalan kétség között.”- míg kétségei közt örülődik, az eseményeket lassítja Tiborc érkezése, akinek szavai, mintha tudat alatt hatnának Bánkra, és a párhuzamos monológok végén a bán elszánja magát a leszámolásra. Az itt lezajló Ottó-Biberach konfliktus végződik a műben az első halállal. A tette következményeitől rettegő Ottó Biberach-tól kér segítséget, aki elutasítja. Közli vele, hogy végig érdekből szolgálta. Ottó végső elkeseredésében leszúrja veszélyessé vált bizalmasát.

·        A tetőpont a negyedik felvonásban következik be, amikor egy sor újabb késleltetés után Bánk leszúrja Gertrudist. Ő maga hívatja a bánt, abban bízva, hogy elsimíthatja a történteket, de rosszul fordul hozzá. Hatalmi szóval próbálja felelősségre vonni, mire a bán szavaival megalázza a királynőt, női mivoltában is, de csak akkor ránt tőrt, mikor Merániát kezdi átkozni. A bán végül saját tőrével öli meg a védtelen asszonyt.

·        A mű Endre király hazaérkezésével zárul az ötödik felvonásban, ahol megismerjük ezt a gyenge akaratú uralkodót. Ő ellentéte annak a hivatkozási alapnak, amire a műben előzőleg utaltak, és magyarázója Gertrudis erős személyének. Bánk megtudja, hogy Melinda meghalt, teljesen összeomlik, magára halottként tekint.

·        A konfliktusok feloldásaképpen a végkifejlett rámutat Bánk egyetlen rossz döntésére. A politikát fontosabbnak tartotta a családi életnél, így mindent elbukott. Hiszen az idegen zsarnokot eltávolította, Melinda nélkül mégsem lehet boldog. „Nincs a teremtésben vesztes csak én, nincs árva más több, csak az én gyermekem.”

Konfliktusrendszer

·        A nemzeti dráma értékrendjének csúcsán a nemzethez tartozás áll. A konfliktus a nemzeti érdek megsértéséből fakad. Katonánál nem idegengyűlöletről van szó, hiszen a Bojóthiak sorsa a Szent István-i befogadó nemzet koncepciót erősíti. A Merániak azonban erőszakosságukkal, mohóságukkal egzisztenciális és erkölcsi érdekeket sértenek. Az értékrend másik összetevője a család, mely sérthetetlen közösség, a nemzeti összetartozás szimbolikusan legkisebb egysége. Ezt sérti meg Ottó. A konfliktus tehát kettős természetű, köz- és magánéletbeli, mely legnyilvánvalóbban Bánk és Gertrudis alakjában sűrűsödik össze, s kettejük összecsapása egyúttal a megbomlott harmónia helyreállítását is jelzi. A két főszereplő személyiségének összetettsége a felvállalt szerepek sokrétűségéből, egymást kiegyenlítő hatásából fakad.

·        Az alapkonflktus Bánk és Gertrudis között áll fenn, és két különböző szálon fut. Az egyik a haza sorsát érintő szál, a másik a Melinda életére sorsdöntő jelentőségű magánéleti vonal. A dráma intenzitásának fokozásában komoly szerepe van az alapkonfliktus mellett kialakuló számos mellékk., melyek az alábbi szereplők között vannak:
-Bánk-Melinda

-Bánk-Petur (A kirányné eltávolításának indoka)
-Gertrudis-Simon, Mikhál
-Gertrudis- Ottó, Biberach
-Gertrudis-Izidóra.

·        Ezek a konfliktusok viszik előre az eseményeket, itt mutatkoznak meg az értékek, erkölcsök, jellemek.

Befejezés:
„Szerelmi vagy politikai tragédia?”

Bánk tettének megítélésétől függ a tragédia értelmezése.

Erdélyi János: „A mű egyetlenünk a maga nevében.”