Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

Bevezetés:

·         Szerb Antal: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet.”

·         A magyar irodalom egyik legnagyobb költője Petőfi mellett.

·         1817-ben született Nagyszalontán. Zárkózott, érzékeny személy volt, aki irodalmi pályáját majdnem 30 évesen kezdte el, mikor a Kisfaludy Társaság pályázatára írt Toldi című elbeszélő költeményével elismerést nyert.

·         A népességet vette alapul, akár csak Petőfi, szoros barátság szövődött közöttük.

·         A romantika, és romantikus illúziókat vesztő korszak határán alkotott, költészetében mindkét korról szól.

·         Hatottak rá: Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty gondolati lírája.

·         Sajátos nyelve volt, amely feltűnik műveiben. A magyar nyelv egyik legnagyobb mestere volt.

·         1882-ben hunyt el.

Tárgyalás:

·         A Toldi mellett a balladák őrzik leginkább Arany érzelemvilágát, formai gazdagságát, életszemléletét, költői hivatásérzetét.

·         A magyar irodalomban a ballada műfaja összefonódott Arany János nevével. De mi is az a ballada?

Ballada fogalma:

·         A romantikus ballada olyan epikus műfaj (és nem műforma, mint a középkori, Villon-i balladák), amely a három műnem határán áll. „A ballada tragédia dalban elbeszélve.” (Greguss Ágost)

·         Eredetileg ősi népköltészeti műfaj. (pl.: Kőműves Kelemen)

·         A műballada a romantika korában lett népszerű, mikor megnőtt az érdeklődés a népi költészet iránt.

·         Drámai feszültségű, tragikus történet, szaggatott menetű, sűrített cselekménye párbeszédes, lírai elemekkel van elmesélve.

·         Balladai homály jellemzi, lélektani szálakkal van teleszőve.

·         Arany a székely és a skót balladákat tekintette alapul.

·         A magyar műballadát Arany emeli világszínvonalra.

Csoportosítása:

1.      Történelmi témájúak: Az 1850-es éves kiábrándultságában íródtak, a ’48-as szabadságharc bukása után. nem nyugodott bele ebbe a helyzetbe, erre a célra írta ezeket a balladákat. A nemzeti öntudatot, az erkölcsök erejét, a jövőbe vetett hitet írja beléjük. A nemzeti múlt nehéz időszakaiból veszi a témákat, jelentésük allegorikusan a jelenhez szól. A nép és zsarnokság viszonya, az elnyomás, nemzeti öntudat a téma. Pl.: Walesi bárdok, Szondi két apródja

2.      Lélektani balladák: Egyedi jellemetek, sorsokat mutatna be. Fontos a lélektani indokoltság. Bűn és bűnhődés motívuma sokszor feltűnik. A hős hogyan kerül az őrület állapotába a bűntudata miatt, a lelki súlyok alatti összeroppanás folyamatát írja le. Arany szerint a bűn magában hordozza a bűnhődést is. A pszichológiai pontossággal írja le. (Ágnes asszony, Tengeri hántás)

Szerkezetük szerint:

1.      Egyszólamú: Az események időrendben(lineárisan), egy cselekményszálon bontakoznak ki.

2.      Többszólamú/párhuzamos: Különböző, de egyidejű cselekményszálak fonódnak egymásba. (Szondi két apródja)

3.      Körkörös: A mű elején feltűnő motívum visszatért, jelentése módosul, de körkörösséget fejez ki. (Ágnes asszony)

4.      Kihagyásos: a költő a mű eseményeiből csupán részleteket villant fel és hagyja, hogy az olvasó fantáziája egészítse ki a cselekményt. Ez a technika alkalmas a balladai homály megteremtésére, amely megalapozza a művekre jellemző borzongató hangulatot és előkészíti a tragédiát.

Mivel a ballada történetet mesél el (románcos/víg, vagy tragikus történetet) ezért, önkifejezésre alkalmatlan. Arany János viszont zseniális módon tudott úgy témát választani, hogy a ballada epikuma mögött kifejezze a lírikus mondanivalót. 1851 őszén Nagykőrösi református egyház tanárának hívják. Vonakodva fogadja el, hiszen nincs tanári diplomája, de végül kitűnő latin-magyar szakos tanár lesz. Egy évtizedig marad itt. Itt kezdett balladákat írni. Ragaszkodott a valódi népballadák azon sajátosságához, hogy néhány körülményt homályba borít. Ennek a homályosságnak, népies ihletésnek, és lélektanilag rendkívülien megírt balladára tökéletes példa az:

Ágnes asszony

·         Téma: lélektani, népies jellegű.

·         Alapja: Gesztén egy parasztasszonyt látott, aki egész nap a leplét mosta. + Nagyszalontai népballada egy gyilkos asszonyról.

·         Forma: egyszólamú, körkörösen felépített (évszakok váltakozása)

·         Ágnes asszony egyéni tragédiáját mutatja be: Hogyan őrül bele a szeretőjével véghezvitt gyilkosságba.

·         Fő téma: Bűn és bűnhődés

·         3 egységre osztható:

-1. Patak partja: első 4 strófa. balladai homály fedi. csak utalásokból derül ki a bűntett (véres lepel, a férj eltűnt)

-2.:Börtön, bíróság: Itt az események az asszony lelkében zajlanak le.

         Hiteles lélekrajzot kapunk arról, Ágnes hogy próbál nem-megőrülni. Rémlátomásai utal a félelmére az őrülettől. Rögeszmés feladata: lepelmosás.

A bűnösség vezeti az őrületbe. (Walesi bárdok, Tetemre hívás)

-3.: Visszatérés a patakpartra. Az asszony valós büntetést nem a törvénytől kap, hanem az őrület az. Az elbeszélő részvétet, szánalmat érez a nő iránt. („Eredj haza szegény asszony!”) Az idő múlását néhány motívum jelzi (ősz haj, rongyossá mosott lepel)

·         Egy másik értelmezési szerint Ágnes a bűnbe esett ember jelképe. Isten megmenti azzal, hogy őrületet bocsát rá, mert ezáltal még életében lehetősége nyílik a vezeklésre, elkerülve az örök kárhozatot. 

·         Refrén szerepe: („Oh irgalom atyja, ne hagyj el!) Mondhatja Ágnes, vagy az elbeszélő csodálkozva a bűn fölött, vagy a 2. egységben a bírák is.

A népi témák mellett Nagykőrösön a történelmi témájú balladák is fontos szerepet játszanak. Belőlük megtudhatjuk Arany hogyan viszonyul a hazához, mit javasol a legyőzött népnek.

Szondi két apródja

·         1856-ban keletkezett.

·         Többszólamú – az idősíkok váltakoznak.

·         Téma: A hősi tetteket és tragikus elbukást követő napokban milyen erkölcsileg követhető magatartási-lehetőségei vannak a túlélőknek. (Itt: Szondi sikertelen harca Drégely várán, 1552, valóságban ’49-es bukás)

·         Szondi György hősi alakját felváltja a két apród szerepe, mert ebben a balladában ők a hősök.

·         „A hűség és hősiesség balladája.”

·         Az első 2 strófa helyzetjelölő. 3 jelképes helyszín: bérc, hegyorom, völgy

·         Szondi sírjánál térdepel a két apród. Ezzel ellentétes a törökök völgyben zajló ünneplése.

·         Szerkezete párbeszédekből áll, Ali követei, és az apródok között. A török vezér saját diadalát énekeltetné velük (Walesi bárdok), de az apródok meg se hallják.

·         Két különböző értékrend jelenik meg, egymással valójában nem is beszélnek, tehát két monológból áll a mű.

·         Az apródok históriás ének stílusában beszélnek a múltról. Daluk fokozódik a tárgyiasságtól a szenvedélyes pátoszig. A stilisztikai eszközök is mutatják (pl. ismétlés, felkiáltások, azonos alakú szavak „hulla a hulla)

·         A törökök a jelenről szólnak, hazaárulásra csábítják őket. A fenyegetéseik után, érveikből kifogyva ők is elismerik Szondi hősiességét („Ruszten maga volt Ő”). Ez az apródok erkölcsi győzelme.

·         A börtönnel fenyegetett két apród kiáll az igazuk mellett, és még megátkozzák Szondi gyilkosait. Ezzel az erkölcsi kiállással ér véget a mű.

Walesi bárdok

·         Forma: Skót balladaforma (mint a Szózat)

Egyszólamú, lineáris

·         Ötvözi a nemzeti eszmét a lélektannal.

·         Edward, angol király tartományába tett látogatása fordul véres gyilkolásba az ötszáz vértanú halálával.

·         Allegorikus jelentéssel bír: Edward király – Ferenc József ;  walesi bárdok – magyar költők

·         Az igazságot kimondani nem félő bárdok a nemzeti erkölcsre utalnak, Edward király elméje elborulásával a végén, elnyeri méltó büntetését. („Fülembe zúgja átkait a walesi lakoma”)

Őszikék

Mindenféle allegorikus szándék nélkül íródtak, történelmi és politikai célzat nélkül.

Uralkodóvá válik a morális-lélektani jelleg.

A történelmi balladák hőseinek bukása igazából győzelem volt, egy eszme fölmagasztolása. Itt az ok a végzet, a kényszerűség, a reménytelenség.

Témájuk népi eredetű, de nélkülöz minden naivságot. Nem azokat a szenvedélyeket, örömöket mutatják be, amelyet a romantika népiessége kedvelt (pl. Petőfi is), hanem az ellentétek közt hánykódó lélek, látomások, rögeszmék képeit.

Ezeket még a népi témák ürügyén fejezi ki, de már egy modern kor emberére jellemző

Tengeri hántás

·         Téma: népi

·         A falu szokástörvényeit megszegő szerelmespár (Tuba Ferkó, Dalos Eszti) büntetése halál, öngyilkossággal tetőzött téboly.    (nevük: ionikus amirone)

·         Polifon/többszólamú ballada.

·         Szerkezete: többrétegű szöveg:

Az első és utolsó strófa kerettörténetének elbeszélésébe egy másik kapcsolódik, amelyet az egyik kukoricafosztó mesél el.

A strófák utolsó előtti soraiban a gondolatjel megszíktja a történetmondást.

Ezzel kiszól a jelenbe, látszólag a körülötte ülő fosztóknak, igazából az olvasóknak.

Híd-avatás

·         A modern nagyvárosi élet figurái, tipikus alakjai jelennek meg benne.

·          Keretes történet: egy fiatal férfi veszített a kártyán, emiatt éjfél felé az újonnan felavatott Margit hídra megy.

·          Éjfél és egy óra között egy látomássorozat játszódik le előtte, ennek örvénye magával ragadja (sejteti az elbeszélő, hogy öngyilkos lett). Egy óra után ismét üres a híd...

·          A látomássorozat egy régi babonára épül. Eszerint, ha új hidat avatnak fel, a hajdani öngyilkosok újra a vízbe vetik magukat róla, így avatják fel a maguk módján ők is az új hidat.

·          Ez a "híd-avatás", a babonás látomássorozat alkalom arra, hogy a nagyvárosi élet tipikus, tragikus alakjait idézze meg a költő (pl. a galamb pár, akik az életben nem lehettek egymáséi; a hitelező, akit tönkretettek az adósai; a nagyvárosi unatkozó nő, aki csak a külsőségekkel törődik; a magát Napóleonnak képzelő őrült; a verés elől elmenekült tanonc stb.)

Vörös Rébék

·         Ennek a témája is egy babonás elemekkel tűzdelt falusi sztori, irreális látomásokkal.

·         Az alakváltó Rébék (Rebeka változata) egyszer varjú, egyszer vén boszorkányként jelenik meg. Házasságtörésre csábítja „Sinkóék cifra lányát, Terát.” Az asszony hűtlensége kettős gyilkosságra kergeti a férjét, akit végül felakasztanak.

·         Refrén: „Hess, madár!” – a gonosz elűzésére mondja.

·         Az utolsó strófában jelenné válik a múlttal kezdődő elbeszélés. Így a végkicsengése az, hogy a Gonoszt nem lehet elpusztítani, a védekezés ellene reménytelen.