A megidézés változatai és költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában

Bevezetés

·        Weöres Sándor a magyar líratörténet egyik legnagyobb alakja. Költő, műfordító, drámaíró.

·        A Nyugat 3. nemzedékének tagja. 4 nyelven beszélt.

·        Nyelvteremtő géniusz. 7 évszázad magyar költészetének összegzője, betetézője.

·        Életműve példa nélkül terjedelmes, világképe rendkívül komplex és szerteágazó.

·        Minden hangnemben, versformában kiemelkedő magas színvonalon alkot.

·        A magyar költők közül ő esélyes volt a Nobel-díjra. A teljes világot költői tárggyá alakította, nem volt hajlandó költészetével politizálni.

·        1913-ban született, Szombathelyen. Csöngén töltötte gyerekkorát, Pápán tanult gimnáziumban.

·        Sopronban érettségizik, ekkor már országos lapok közlik verseit.

·        Károlyi Amy lesz a felesége.

·        A pécsi egyetemen tanul, nagy hatással volt rá Fülöp Lajos filozófiai , művtöris előadásai. Itt ismeri meg Várkonyi Nándort is,a kivel életre szóló kapcsolat alakul ki. Itt keletkeznek az első mítoszversei. Elmélyítették érdeklődését, a nem európai költészetek iránt.

·        Baumgarten-díjat kap, ezután pesten él. ’89-ben halt meg,

Gyermeki játékosság, könnyedség, szürrealista képzettársítások, és abszurd képek, primitív, naiv népköltészet, mély filozofikusság jellemzi költészetét. A zeneiséggel nagyon tud bánni (Rongyszőnyeg).

Psyché

·        Weöres Sándor utolsó pályaszakaszának egyik legkiemelkedőbb alkotása minden bizonnyal az 1972-ben megjelent Psyché. A téma a következő években még további részletekkel egészült ki, így teljes egészében ’75-ben volt olvasható.

·        Az író maga szól a keletkezéséről a Népszabadságban: Már 20 éves kora óta, majd 40 éven át sokat foglalkoztatták a 1700-1800-as évek poétái: Csokonai, Kazinczy, Berzsenyi, és a kevésbé ismertek is: Tóth László. Ezek mellett a női írók sem kerülték el figyelmét: Dukai Takács Judit, Újfalvi Krisztina, Molnár Borbála. Ezen poéták és „poétriák” hatására született meg Weöresben ahogy ő írja: „egy idegen, könnyűvérű, szép hajdani hölgy, Psyché:”

·        Előzménye volt, a „Három veréb hat szemmel” című szöveggyűjteményének írása, amely csak 77-ben jön ki, de évekkel azelőtt foglalkozott a témával. Itt ismeri fel, hogy hiányzik valami a magyar irodalomtörténetből Csokonai, Berzsenyi, és Vörösmarty között.

·        Alapja Teiresias mítosza, akinek megadatott, hogy 7 évre nővé változzon. A nőiesség minden férfiban megvan. A 2 nem között nemcsak szembenállás van, hanem azonosság is. A gyönyörű női testben férfias tulajdonságok is vannak. (pl.: Akaraterő, szívósság) Ezt Psyché is megemlíti: „Ellentét vala női testem, s férfiú lelkem: kívül édes lágy puhaság, de belül szikla görcsökben feszülő nehéz érc, óriás műhely, verítékben ázó, szomjas örök tűz.”

Műfaj:

·        Nagyon összetett. Verses és prózai jellege is van. Vannak benne gyermekversek, dalok, epigrammák, episztola, ecloga, románc, ódák. Psyché kalandja Wesselényivel pl. anektoda. Az Ungvárnémeti Tóth Lászlóra való emlékezés pedig memoár. A műfaji sokszínűsége mellett, egy gondosan megszerkesztett, szervesen felépülő történet is, így verses regénynek is tekinthetjük.

·        Életmű-imitáció is. (poétikai, verstani, stílus imitáció) A műben megtalálható stílusok: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, biedermeier. Visszafelé kanonizálja a feminine irodalmat.

·        Montázstechnikával megszerkesztett életrajzi regény, amely utalásával és utánzásával sok műfaj és szöveg típust magába olvaszt.

A megidézés változatai

·        A történek főszereplője, Lónyai Erzsébet, egy kitalált költőnő, felvilágosult cigány-grófnő, gazdag nemesi felmenőkkel rendelkezik. Címet viselő apa, és szegény sorból származó anya gyermekeként látta meg a napvilágot 1795-ben. Másik keresztnevén: Psyché, megszületésétől kezdődően mesebeli ellentétekkel tarkított és végletekben gazdag életutat jár be.

·        13-14 évesek írta első verseit.

·        Egyszer a miskolci cigánysoron tengődik, másszor a felsőbb elit, arisztokrácia palotáiban él, ahol kedvére veti bele magát korán felébredt érzéki vágyaitól fűtve szemérmetlen kalandokba. Romantikus együttlétek és szakítások után Maximilian Zedlic, sziléziai báró felesége lesz. Psyché ekkor már termékeny költőnő, aki mozgalmas élete során kapcsolatba kerül a kor több nagy költőjével, írójával. Németországi utazása során találkozik Goethével, Hördelinnel, Beethovennel is. Itthon Kazinczy fogadja kegyeibe, és a gyermek költőnőnek kezébe lantot ad, és feltárja előtte könyvtára kincseit.

·        Az 1820-as reformmozgalmával kisebb pénztámogatásoktól eltekintve nem veszi ki a részét. Lírájába a hazafias buzgóság nem ivódik bele, megmarad a lélek titkos tájainál és a hétköznapoknál. Hűvösségét a kor történéseivel szemben Toldy Ferenc rója fel neki, amire azt válaszolja: „… hazámat, mint természetes leget érzek, s róla hallgatok.”

·        Az időközben idősödő férje egyre jobban féltékenykedik, fél, hogy felesége megcsalja. Psyché végül 1831-ben, kocsi balesetben hal meg.

·        A görög mitológiában anyja Aphrodité, apja Árész. A lélek ősmodellje, archetipusa. Ennek látszólag ellentmond, hogy Psyché maga a testiség.

·        Ámor szerelmeként ismert, a mitológiai történekben a szerelemhez kapcsolódik, ahol a lélek a testi vágy és öröm által nyilvánul meg.

·        Weöres Psychéje magába a szerelembe szerelmes. A mitológia szerint az ember őse, Hermaphroditus, (Hermész+Aphrodité) férfira és nőre szakadt, és azóta a két fél egymást keresi, hogy újra egymáséi lehessenek.

·        Alakját és életművét Weöres alkotja meg, fikció. Mégis néha képesek vagyunk elhinni, köszönhetően az író zsenialitásának, hogy az asszony különös, kalandos élete igaz.

·        Posztmodernnek tekinthető, mert elmossa a valóság és fikció határát, és álirodalmi tradíciót teremt.

·        20. századi férfiként egy nem létező asszonyköltő 19. századi verseit „találja meg”. Ez a teremtett életmű illeszkedik egy létező költő, Ungvárnémeti Tóth László műveihez.

·        Weöres páratlan precizitással, és nyelvi virtuozitással állítja elénk a19. század elejét. Kitalált irodalomtörténeti hagyományt, és személyt teremt. Tökéletesen veszi magára a kor nyelvi kifejezésmódját és szókincsét. Az olvasó a főszereplővel együtt ismeri meg a bécsi udvar előkelő és az európai kultúra kifinomult világát, a diáktanyát, és a cigányputrikat.

·        Weörest, az általa nagyra becsült Csokonaihoz hasonlóan alakváltó költőnek tartották. Minden hangnemben és formában kiemelkedően alkotott, a sokszínűségében benne rejlik az antik időmértékes verselés mellett a „primitívebb ritmikák” elsajátítása. A Psyché a szereplíra nagy darabja. Szívesen bújik különböző korok költőinek szerepébe. És itt nem csak egy kort vett magára, hanem másik nemet is.

·        Weöres gondosságát igazolja, hogy a versek pontosan követik az életrajzi változást, miközben Psyché életútján vándorol, kislányból érett nővé, majd idősödő asszonnyá érik. Máshol a kor iparosodásának képeit láthatjuk („Nyúlánk atzél elvelátorok”, stb.)

·        A műfaji és formai változatosság mellett még a szerzőség is többrétű: Psyché életművébe beleolvad Ungárnémeti Tóth László műveinek nagy része, szerzőtárssá válik Nagy Péter(levélben keresi fel Psychét, és Kisfaludy Sándor felől tudakozódik) és Csemus Mariann (reformkori színésznőként fohászkodik hozzá) is.

Költői Szerep

·        Az ismert korabeli költőkhöz képest egészen más az a poéta-szerepvállalás, amely Psyché karakterét jellemzi. Ez Weöres részéről már nem imitáció, hanem kreáció, egy életmód/életlehetőség megteremtése. Megálmodása annak milyen lett volna egy késő rokokó és biedermeier irodalom egy olyan Magyarországon, ahol a poétákra nem a társadalom és a nemzet súlyos gondjainak vállalása, közösségmozgató megfogalmazás hárul. Nem kell „lángoszlopként gondolkodniuk, hanem a mindennapi öröm és bánat versbevitele lehetséges.

·        Ez az utópista elképzelés egy adott korban lehetetlennek tűnik, Weöres idejében azonban megvalósítható volt. Ebben hasonlítanak egymásra, Psyché és Weöres (igaz hogy ő maga Psyché). Az író költészetében az általános és elvont humanisztikus eszme a legfőbb érték. Szerinte a költőnek nem kell a világ dolgaiba beleszólnia. A megértés, szemlélődés a magatartása.

Befejezés

·        Weöres felfogása rendkívül összetett volt, ezzel is magyarázható, hogy majdnem minden stílusban, szemléletmódban rendkívülit alkotott.

·        Az univerzális gondolkodás, keleti filozófiák ösztökélték.

·        A töredezett világ egységének újjáteremtését akarta, a személyiség határait kereste, és a létezés univerzumával, a teljességgel való egyesülést kereste.

·        Mondanivalóját olyan formában, olyan zeneiséggel tudta papírra vetni, ahogy senki más. Rendkívüli tehetsége volt a zeneiséghez, Kodály Zoltán több versét is megzenésítette.

·        A magyar irodalom egyik legnagyobb zsenije volt, Kosztolányi Dezső Arthur Rimbaud-hoz hasonlította.