Hagyomány és újítás Radnóti Miklós eklogáiban

Élete:

-1909-ben született Budapesten, születésekor édesanyja és ikertestvére is meghalt.
- eredeti neve: Glatter, a Radnóti írói nevet a húszas évek végén kezdte használni, apja szülőhelyére emlékeztetette e név.
- nagybátyja mindenképpen üzletembert kívánt belőle faragni, de ő mindig is író akart lenni
- középsuliban ismerte meg Gyarmati Fannit, s e szerelem végigkísérte egészen haláláig. Forrása volt a hitvesi lírájának. (azon kevesek egyike, akiknek volt hitvesi lírája/Petőfi; Tóth Árpád; Ady?/)
- A numerus clausus miatt nem mehetett Pestre tanulni, Szegeden tanult magyar-francia szakon, ahol kialakult baráti köre is.
- Ide már, mint költő ment el, ekkor már kiadták a Pogány köszöntő c. verseskötetét
- Diplomája után tanári állást nem kap a zsidótörvények miatt, a fővárosba költözött és magánórák adásából élt.
- 1935-ban kötött házasságot szerelmével.
-A II.vh. közeledtével egyre inkább megpecsételődött sorsa.
- Ennek ellenére mégsem merült el a pesszimizmusban, a házasság és az otthoni idill feledtették vele kiszolgáltatottságát. DE! A haláltudat és életöröm egyszerre van jelen életében, szomorú, amiért provinciális költőnek tartották és az elismerés túl későn jött.

- 1936-ba: „Járkálj csak halálraítélt!”, ’38-ban utolsó kötete: „Meredek út” címmel.
- Igazi szenvedése 1940-ben kezdődött el, amikor először hívták be munkaszolgálatra - egyre nehezebben viselte el a megszégyenítő munkát.
- 1944-ben hívták be utoljára szolgálatra. Mikor a németek a szovjet csapatok közeledése miatt felszámolták a Lager Heidenau-t (mivel itt raboskodott) „erőltetett menetben” elindították őket gyalog a magyar határ felé vezető úton. Ekkor, az egyes állomásokon születtek a Razglednicák.
- Nemcsak ő lesz ilyen áldozat, Szerb Antalt, 1945 januárjában verik agyon a munkatábor katonái.
Radnóti döbbenettel írta ekkori verseit, melyek közt igen sok a búcsúvers. Versben siratta el Babitsot (Csak csont és bőr és fájdalom), akitől az emberi tartást, az erkölcs és a humantiás értékét és mértékét tanulta ("ki lesz az élő Mérték most nekünk?")
-A gyalogmenet annyira legyengítette, hogy járóképtelen lett, s a kórház, ahol ellátták volna őket, nem fogadta be őket túlzsúfoltságra hivatkozva. Mindenkit, aki nem tudta folytatni az utat, agyonlőtték, Abda határában. Zsebében ott volt a Bori notesz.
- 1946-ban jelent meg posztumusz kötete, a Tajtékos ég, ekkor még családja reménykedett hazatérésében.

Radnóti írói stílusának alakulása:
-Első három kötetére az avantgárd befolyás jellemző. Főleg az expresszionizmus volt rá nagy hatással, ezek főleg szabad versek. Határozott ritmika nem köti ugyan ezeket a költeményeket, mégis de sejlik a sorok mögöttes a klasszikus görög stílus. Pogány köszöntő, és Újmódi pásztorok éneke is az élet szépségétre utalnak, lírájának az antik bukolikus költészettel való kapcsolatra utalnak.
-Klasszicizálódása 1935-től figyelhető meg.  A harmadik birodalomtól való félelem némely íróknál azt érte, el, hogy felelevenítse a régi formákat, hogy szélesebb közönséghez szólhassanak. Ehhez a folyamthoz közre játszott a fenyegetettség érzése. Stílusa leegyszerűsödik, elmaradnak a merész mesterkélt képek. Visszatér a kötött formához,a képek természetesebbek,könnyebben érthetők lettek. A szigorú formai fegyelem, a hagyományos műfajok felelevenítése lehet válasz a világ elembertelenedésére. (episztola: Levél a hitveshez, himnusz: Himnusz a békéről, óda: Nem tudhatom)

Ekloga:
-Az ekloga (ecloga) görög eredetű lírai műfaj, gondolatok, érzések szembesítésére alkalmazott dialogikus forma amely idilli, bukolikus azaz pásztori világot mutat be, hexameteres verseléssel. Eredetileg szemelvényt jelent. Az antik ekloga különösen kedvelt témái: a szerelem és az erotika.
-Vergilius, a római irodalom költője az ecloga irodalom egyik legjelentősebb képviselője. A görög Theokritosz idilli világot bemutató bukolikus témájú műveiből tízet válogatott ki, és adott ki Eclogae címen. Innen származik a műfaj elnevezése. A műveiben megjelenő szereplők álruhás pásztorok, akik tájékozottak a közéletben, politikában, s idilli világukat a háború dúlja fel. A forma mindig párbeszédes, a verselése hexameter.

Eklogák:
-1938-ba, Pásztori Magyar Vergilius címmel megjelent Vergilius 10 eklogája. Ehhez fordította le Radnóti a 9. eklogát.
- A polgárháború idején született latin vers világában saját sorsára, életének veszélyeztetettségére, saját világára ismert rá. Ekkor fogant meg benne a gondolat, hogy eklogákat írjon. Az ő eklogái afféle „háborús idillek”, a háború ellenére is őrzik a békés élet szépségeit.
Az emberi méltóságot megsemmisíteni akaró barbársággal kerül szembe a halhatatlan művészet és a szellem ereje.
-Az eklogákban ellentétpárok sorakoznak fel: háború-béke; idill-zűrzavar; nyugalom-béke áll szemben egymással. Tökéletes választás a Vergiliust fordító Radnóti részéről, aki 1938-ban épp ebben az ellentétpárban fogta meg saját világát: „Csend lett, a délelőtt megállt, tíz óra volt, / az uccán béke lengett s valami borzalom.” (Béke, borzalom) Erről a paradox világról paradoxonos versekben kell és lehet írni: így születik újjá egy régi, de már elfelejtett műfaj Radnóti tollán, s alakul olyanná, amilyenné csak ő teheti.
-Eclogáinak fő jellemzője a párbeszédes jelleg. Többször azonban a párbeszéd csupán formai szempontból érvényesül, tartalmi szempontból a költő önmagával viaskodik. A kettős én megjelenése figyelhető meg a versekben. A verselés hexameter marad, tartalmi szempontból pedig az idillikus természet és a tragikus kor kettőssége van jelen a versekben. Radnóti ezt a műfajt látta legalkalmasabbnak arra, hogy bemutassa ez embertelen, veszélyekkel teli világot, és kifejezze mérhetetlen boldogságvágyát.
- A számozás szerint nyolc eklogát irt, de a hatodik hiányzik: vagy elveszett vagy, azonos a Töredék című verssel. Minden valószínűség szerint – Vergilius nyomán – tíz eklogából álló versciklust tervezett. Ezt mutatja, hogy a 3. ecloga után megírja a „Száll a tavasz…” című verset, amelyet előhangnak szánt a ciklushoz. Ezt azonban korai halála lehetetlenné tette.
-Az eklogákban egy teljesen érett költő szólal meg, aki a szörnyű években találja meg biztonságosan saját hangját az idill és a tragédia összeolvadásában, a félelem és a fájdalom klasszikus megfegyelmezésében.

Első ecloga:
-1938-ban megjelent Meredek út c. kötetében közli az első eklogáját.
- Az Első ecloga vergiliusi jellegét Radnóti maga hangsúlyozni akarta, ezért a római költő Georgikonjából vett mottót a szöveg elé. Ez a mottó a világ romlására, a bűn eluralkodására utal:
-Radnóti érett korszakának reprezentatív műfaja az ekloga. Az Első eclogában 1938 a műfaji hagyományoknak megfelelően természeti díszlet adja a költő és a pásztor párbeszédének hátterét. A természet (hagyományos!) nyugalma, – melyben azért mindig ott érezzük a megfoghatatlanul is jelenlévő veszélyt és fenyegetettséget – ellenpontozza a dialógus tárgyát, a háborúról és a költészet értelméről való eszmefuttatást. García Lorca és József Attila halálára tett utalás a költősors tragikus voltát példázza.
-Ez közelíti meg legjobban a vergiliusi mintát: párbeszédes hexameteres költemény. A pásztor és a költő folytat párbeszédet a versben, de valójában a költő énje kérdez és válaszol(újít!), töpreng és kínlódik, keresi a választ: mi lesz a költő sorsa ebben az embertelen világban? Bukolikus idillként indul a költemény: a rigók szava, a zajjal teli erdő az ébredő természet, a kikelet szépségét ígéri: a derűt, a nyugalmat, a szerelem boldogságát.
-Az említett természeti képekben ott remeg az embertelenség, a kegyetlen megsejtése, a rettenet az eljövendő szörnyűségtől. A szomorúságnak, a világtól való undorodásnak az okait a pásztor kezdi felfejteni, s a közelmúlt eseményei a holnap döbbenetét idézik elő.
-Az Arany János-i „mindvégig” figyelhető meg a műben.
(„Nem menekült. Meghalt. Igaz is, hova futhat a költő?”), életprogramot fogalmaz meg: helytállásról, hősiességről, ellenállásról. Ami Radnóti számára annyit jelent: élni és írni, mindenről, s mindaddig, míg lehet. A reménytelenséget az alkotó munka vágya és belső kényszere váltotta fel:”Írok azért,s úgy élek e kerge világ közepén…”

Második ecloga
Általában hexameterekben írt költemény, mely a Pilóta (repülő) és a Költő dialógusára épül. A katonák lelki veszteségét és fájdalmát jeleníti meg.

Harmadik Ecloga
A költő monológja a Múzsához.
A Harmadik ecloga után vetődött fel, hogy egész költői ciklust írjon a vergiliusi műfajban. Erre vallott, hogy a Száll a tavasz című költeményét alcímmel látta el: Előhang az Eclogákhoz, írta a szöveg elé, eltervezve a sorozatot. A sorozat terve az ecloga műfaj korszerűsítésének igényét is határozottabban vetette fel. Radnóti a vergiliusi formát választotta, de csupán kiindulás gyanánt, belőle fejlesztve ki eclogáinak személyes alakzatát. A pásztori hagyomány és az antik látszat valójában már a Második ecloga után elhalványodott, majd teljesen eltűnt(pl: 7.ekloga). Helyébe a történelmi fenyegetéssel szembeforduló életigenlő lírai forma és dallam került. Ez a forma nem sorolható a hagyományos, klasszikus műfaji kategóriákba, így az ecloga műfajába sem. A modern költészetben kialakult összefoglaló poétikai alakzat, amely a gondolati és érzelmi motívumok széles skáláját fogja egységbe, nagy teret adva az ihlet és a kedély hullámzásának. Az Előhang sejteti, hogy Radnóti Miklós kitüntetett szerepet szánt e modern ecloga-formának, költészetének poétikai vezérmotívumát képzelve el az eclogák egymást követő darabjaiban.

Negyedik ekloga
- A Negyedik ecloga mégis egy esztendő múlva született. Még 1941-ben vette tervbe, hogy Én és a világ címmel Hont Ferenc társaságában költői monodrámát ír a Független Színpad számára. Ennek a kéziratnak alapján szövegezte meg 1943 tavaszán a negyedik eclogát. A béke és a szabadság vágyát szólaltatta meg, minden eddiginél hevesebb indulattal. A költői szenvedély szétfeszítette a bukolikus keretet, a Negyedik ecloga már nem alkalmazta a pásztori műfaj kellékeit. A párbeszédes forma a Költő és a Hang dialógusa, valójában az alkotó személyiség belső vitáját alakította ki. A Költő félelmeiről, a közelgő tragédiáról tett vallomást: „Születtem. Tiltakoztam…”.
-1943. március 15-én írta. Ekkor még van remény arra, hogy Magyarország elkerülje a háborút. A vers a Hang (optimista) és a Költő (pesszimista) párbeszédére épül. Mivel a Költő mondatai túlsúlyban vannak így a pesszimizmus lesz a vers fő hangvétele, hangulata. A haláltudat és az életösztön viaskodik a költeményben. A meghatározó erő a béke- és a szabadságvágy. Jellegzetes motívumai: a szárnyas lélek, a zuhanás, a repülés.

Az Ötödik ecloga 1943 novemberében született. A költő hűséges barátjának, Bálint Györgynek az emlékét örökítette meg, aki munkaszolgálatosként tűnt el még januárban, Ukrajnában. A költeményt tétova bizonytalanság és mélységes fájdalom hatotta át, Bálint sorsáról még nem érkezett értesítés, de már félni lehetett, hogy a hosszú hallgatás a halál jele.
A bizonytalanság és a félelem fojtotta el végül a költő szavát.:

,,Két bordám közt már feszülő, rossz fájdalom ébred {…}

úgy érzem testi valódat, mint a halottakét –
Mégsem tudok írni ma rólad!”- szakadt félbe a vers, lett belőle töredék.

Mint ahogy töredék maradt Hatodik ecloga is. Az eclogák sorából ugyanis hiányzik a hatodik darab. Az általános vélemény szerint ez az ecloga vagy elkallódott a Borban írott versek közül, vagy azonos az 1944. Május 19-én írott Töredékkel, amely befejezés és cím nélkül maradt, minthogy a költő másnap utolsó munkaszolgálatra vonult be. A Töredék, úgy tetszik, méltán illeszkedik az eclogák rendjébe, talán még határozottabban fordult szembe az elvadult korral, mint az előbbiek: „Oly korban éltem én e földön..”
-A hexameterek és ecloga-elemek elmaradtak belőle, s hiányzik továbbá belőle az ellenpont, a békés élet bukolikus idillje, ami a szörnyűségekkel áll szemben.
-A Töredék, amely a fasiszta hatalom és erkölcsi züllés hiteles és pontos kórképet írta le, szellemi ellenállás erőteljes politikai versei közé került.
Az eclogaciklus két utolsó darabja már a Lager Heideanu pokol körében született.


Hetedik ekloga:
- 1943-ban Orpheus nyomában címmel jelenteti meg Radnóti válogatott műfordításait, s azután új verseinek kiadására készül 1944 tavaszán. A német megszállás ezt lehetetlenné tette, és májusban ismét behívták munkaszolgálatra. A jugoszláviai Bor közelébe, a Heidenau táborba kerül, a rézbányában és az útépítésen dolgozik - és ír. Eklogákat ír - levélben, a hitveshez, a kedveshez, Gyarmati Fannihoz.
A Hetedik ecloga is ilyen levél.
-A Hetedik ecloga a szerelmi ihlet és idill költészetet zárta le. A költemény egymással ellentétes erőkből épült: a valóság és az álom, a tapasztalat és az emlék egymással perlő erőiből. A valóság a munkatábor gyötrelmes világa, a szögesdrót mögött szenvedő foglyok zsúfolt, éjszakai tömege, a fegyveres őr árnya a barakk előtt. A komor infernó képét Radnóti nagyon érzékletesen festette le.
-Hexameteri hét-, hat- és ötsoros szakaszokban festik a tábor képeit és a költő vágyait. 
-A Hetedik ecloga alaphangja ezért elégikus, a vergiliusi forma bukolikus idilljét végképp felváltotta az elégia, a búcsú fájdalmával átszőtt végső számvetés.
- Már ez sem dialoikus!!

A Nyolcadik ecloga megint hangot váltott, a nosztalgikus emlékezés után lázadó haragot hirdetett. Az 1944. augusztus 23-án, tehát közvetlenül az ,,erőltetett menet” kezdete előtt írott vers az Ószövetség lázadó és lázító prófétáját: Náhumot szólította Szerbia vad hegyei közé. A Nyolcadik ecloga a Ninivét átkozó és büntető Náhum prófétától remélt erőt és biztatást a gyilkos erőszak tombolása idején.


BEFEJEZÉS
A nyolc ecloga a félelemtől a lázadó haragig és az elégikus idilltől a jövőbe látó tudatos bizalomig fogta össze a háborús esztendők változó érzését és ihletét. A költői stílus átalakulásáról is hírt hozott. Az idill vágyából és a lírai beszámoló igényéből létrejött klasszicizmus, egy összetettebb stílusnak adta át helyét. Ebben a stílusalakban szerepet kaptak azok a hagyományok és újítások, amelyekkel Radnóti költészete találkozott és érintkezett az idők során.
Az Első ecloga a spanyol háború képeit, s a Száll a tavasz forradalmi riadója vagy a kor gyalázatát leíró Töredék a magyar romantika lázas képzeletét és komor pátoszát idézte. Az Elso ecloga megnyugtató záró részlete, a Második ecloga kettős perspektívájának nemes arányossága és a Száll a tavasz természetfestő képsora a klasszicizmus biztonságával nyert megfogalmazást. A Harmadik és Negyedik ecloga a lélektani realizmus árnyalt nyelvén, az emberi lélek biológiai hátterét megvilágítva keresett magyarázatot a személyiség válságára. A Hetedik ecloga tüzetes leírása a fogolytábor viszonyairól a tárgyias költészet stílusát használta fel. A Nyolcadik ecloga a biblikus hagyomány, a Károli Gáspár nevére utaló ,,régi magyarság” hangján zengett. Majdnem mindegyik eclogában, kivált a hetedikben és a nyolcadikban szerepet kapott az avantgárd, a szürrealizmus látomásos-álomszerű stílusa.
Radnóti kései költészetében általánosan tapasztalható ez a stílusvegyülés, sőt legnagyobb költői teljesítményei éppen a ,,nagy stílusok” metszéspontján jöttek lére.
A modern költő, aki az ellentétek szerves egységét fejezi ki műveiben, már nem fogadja el a részváltozatokat abszolutizáló stílusprogramokat.(?ez nem tudom mit jelent,de okosnak tűnik)
Különböző stílusokat használ, akár egyetlen költemény szövegén belül, úgy hogy szerves egységet hoz létre közöttük és a stílusoknak, hagyománynak és újításnak eme szerves egységében fejezi ki az egymástól eltérő, sőt egymással pereskedő érzések, az egymást tépő indulatok végső egységét, az emberi integritást. Ez az integritás öltött alakot Radnóti Miklós művészi stílusokat, költői örökséget és kísérletezést vegyítő kései költeményeiben, a nyolc eclogában is.